Mi a skizofrénia?

A skizofréniáról számos téves információ kering a köztudatban. A leggyakoribb tévhit, hogy a skizofréniában szenvedő embernek több személyisége van. Ez a félreértés részint magából a skizofrénia elnevezésből (skizo=hasít, phren=elme), részint a filmek ábrázolásaiból ered. A korábban használt és félrevezető "tudathasadás" elnevezés nem a hasadt személyiségre, hanem a érzelmek és kognitív képességek szétesésére utal. A filmekből is ismert többszörös személyiség egy létező kórkép, amelyet a diagnosztikai rendszerek disszociatív személyiségzavarnak hívnak, de a skizofréniával ellentétben nagyon ritka állapot. A skizofrénia mai tudásunk szerint az agy betegsége, melyre  a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása jellemző.

A skizofrénia tünetei
A skizofrénia a pszichotikus állapotokhoz sorolható kórkép, melyeknek közös jellemzője, hogy a beteg akarata, gondolatai és érzelmei szétesnek. A pszichotikus állapotok a realitásérzék elvesztésével, érzékcsalódásokkal, hallucinációkkal, az érzelmi élet zavaraival, téveszmékkel, tudatzavar jelentkezésével járnak.

A gondolkodás zavara: A gondolkodás zavarossá válhat, ami azt jelenti, hogy a személy elveszíti a kapcsolatát azzal, ami a valóságban történik. Ezért amit mond vagy tesz, furcsának, szokatlannak tűnhet. Talán olyasmiket mond, aminek látszólag nincs értelme, sokat és gyorsan beszél, beszéd közben elveszíti a fonalat. A személy elveszíti azt a képességét, hogy tisztán gondolkodjon; a gondolatok összekeverednek, így néha nincs értelmük. Néha úgy tűnhet, túl sok gondolat van jelen, máskor hirtelen elhallgat, mert az agya „üresnek” tűnik. Mindez ijesztő lehet, és a személy magyarázatot keres rá. Ilyenkor gondolhatja azt is, hogy a szomszéd a hibás a történtekért, vagy, hogy valaki elszívja a gondolatait, esetleg plusz gondolatokat tölt a fejébe. Nem lehet arról meggyőzni, hogy ez nem igaz; az ő számára mindez valóság, amelyről meg van győződve.

Hallucináció: A skizofréniában szenvedő személy néha olyan dolgokat lát és hall, amelyek nincsenek jelen. Zajokat vagy hangokat hallhat, esetleg olya hangokat, amelyek hozzá vagy róla beszélnek. Amikor ez először történik valakivel, nagyon ijesztő, és érthető módon magyarázatot keres rá, valami olyat, aminek számára értelme van. Így például arra a következtetésre juthat, hogy a hangok a tévéből, vagy egy adóvevőből érkeznek, esetleg, hogy túlvilági természetűek. Ezek a hangok kellemetlen dolgokat is mondhatnak, akár parancsolhatnak is; előfordulhat, hogy a személy visszabeszél, vagy visszakiabál a hangoknak, akár más személy jelenlétében is. Ritkábban fordul elő, hogy rájön, hogy ez a saját elméjéből származik.

Érzelmi zavarok: A skizofrénia az érzéseket is befolyásolja: a skizofréniában szenvedő elveszítheti azt a képességét, hogy a megfelelő érzéseket érezze a megfelelő időben, ezért előfordulhat, hogy egy szomorú történeten nevetni kezd, vagy egy viccen sírva fakad. Az érzelmek felerősödhetnek, ami miatt a személy elkeseredettnek vagy nagyon izgatottnak tűnhet, vagy lecsökkenhetnek, ilyenkor elveszíti érdeklődését, vagy érzéketlenebbnek mutatkozik.

A cselekvés zavara: A skizofrénia gyakran befolyásolja a személy cselekvési szándékát, tetterejét. Gyakori, hogy a személy jobban szeret egyedül lenni, mert már nem kényelmes neki mások társaságában. Gyakori, hogy sokat alszik, nem akar felkelni reggel, egész más időben fekszik és ébred, mint a család többi tagja. Lehet, hogy elhanyagolja a személyes higiéniát, nem törődik megjelenésével.

A tünetek további felosztása történhet aszerint, hogy pozitív, azaz pszichotikus, vagy negatív, azaz hiánytünetek jellemzőek. A pozitív tünetek közé tartoznak a hallucinációk, téveszmék, bizarr viselkedésformák, míg a negatív tünetek közé soroljuk az érzelmek és gondolatok elszegényedését, az apátiát és a motiváció hiányát.

Előfordulása és okai
A skizofrénia nem mondható ritka betegségnek, a népesség 1%-a, vagyis minden 100 emberből 1 skizofréniában szenved. Jellemzően fiatal korban, a húszas évek elején indul. Fontos hangsúlyozni, hogy azért, mert egy család egy tagjánál megjelenik a skizofrénia, nem szükségszerűen jelenik meg más családtagok esetében is. Annyit tudunk, hogy ha az egyik szülő skizofréniában szenved, a gyermekeinek is nagyobb kockázata lesz erre. Jelenleg nincs egyetlen olyan ismert ok, amely önmagában felelőssé tehető a skizofrénia kialakulásáért, inkább hajlamról vagy fogékonyságról lehet beszélni, amely nem egy, hanem sok tényező együttes megléte esetén alakul ki. A betegséget súlyos lelki megterhelés, feszültség, stressz, gyógyszer- vagy droghatás, egyéb környezeti és pszichés hatások hozhatják felszínre, majd erősíthetik.  

Kezelés
A betegség megfelelő kezeléssel  tünetmentes szinten is tartható. Jelenleg a kezelés alapját az antipszichotikus gyógyszerek képezik, melyekkel a pszichotikus tünetek visszaszoríthatóak vagy meg is szüntethetőek. Megszüntetik a páciens fejében megjelenő hangokat, oldják a feszültséget és nyugtalanságot, segítenek tisztábban gondolkodni. A gyógyszeres kezelés megkezdése után napokat, heteket vehet igénybe, míg a hatás kifejlődik. A korai mellékhatások közé tartozik az álmosság, de a későbbiekben csökken. Ha egy gyógyszer használni kezd, hosszú időn át szedni kell, akkor is, ha az illető jobban érzi magát. Sokan ilyenkor értelmetlennek látják a gyógyszerszedést, azonban az feltétlenül szükséges a visszaesések megelőzése érdekében. Ahogy nincs hirtelen javulás, amikor elkezdi szedni a gyógyszert, akkor sincs azonnali változás, ha abbahagyja. Vagyis, amikor valaki elhagyja a gyógyszerek szedését, a betegség nem tér vissza azonnal – de visszatér.
A skizofréniában szenvedők nagyon érzékenyek a körülöttük történő eseményekre. Könnyebben felizgatják magukat az élet mindennapi eseményein, a napi stresszkeltő helyzeteken, ezért fontos kommunikációs készségük, problémamegoldó készségük fejlesztése. A pszichológussal való munka  kiegészítő kezelésként megkönnyítheti a közösségbe való beilleszkedést és alkalmazkodást.

Skizofréniával élni
A skizofrénia diagnózisát fél évig tartó rendszeres orvosi kontroll után állapíthatja meg pszichiáter szakorvos. A skizofrénia spektrumbetegség, tehát ár ugyanazt a diagnózist kapják, nagy különbségek lehetnek a betegség lefolyásában az érintettség mértéke alapján, így a prognózis is eltérő. betegség prognózisa is.Mivel a betegség megjelenése általában a húszas évek elejére, vagyis a középiskola végére, az egyetem első évére, esetleg a munkába állás idejére esik, a személy egész életére nagy hatással van. Külön probléma, hogy a skizofréniával szemben számos előítélet él a társadalomban, a betegeket stigmatizálják, a sokszor félrevezető filmeknek köszönhetően az agresszió és a "közveszélyesség" összekapcsolódott a skizofréniával, mely még inkább nehezíti a skizofrébiával élők életét.

Mit tehet a hozzátartozó?
A  skizofrénia a hozzátartozók életét is jelentős mértékben befolyásolja,  ezért rendkívül fontos a beteg és hozzátartozóinak megfelelő tájékoztatása a kezelésről, a betegség várható kimeneteléről, illetve, hogy milyen egyéb  lehetőségek vannak. A hozzátartozók akkor tudnak legtöbbet segíteni, ha elfogadják a betegséget, nem akarják megváltoztatni a beteget, hanem igyekeznek elfogadó, szeretetteljes légkört teremteni. Fontos, hogy támogassák a beteget a gyógyszeres és pszichoterápiában egyaránt.

A témát hitelesen ábrázoló filmek és hasznos könyvek:
Egy csodálatos elme c. film
Call me crazy - A five film (Öt történet az elmezavarról, HBO)
Xavier Amador: Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre!