Sématerápia

Mi a sématerápia?

A sématerápia J.E. Young nevéhez fűződik, hazánkba Dr. Vankó Tünde hozta be a módszert.

Egy olyan integratív pszichoterápiás megközelítés, amely egyesíti a kognitív viselkedésterápia, a kötődési és tárgykapcsolat elméletek, valamint a Gestalt és a tapasztalati terápiák elemeit.

A sématerápia hatékony módszer a visszatérő, maladaptív minták, a szorongás, poszttraumás stressz zavar (PTSD), párkapcsolati problémák (létezik séma-párterápia is), krónikus depresszió, személyiséggel kapcsolatos állapotok, személyiségzavarok kezelésében is. sématerápia a maladaptív viselkedést és az érzelmi szorongást kiváltó alapvető hiedelmek és minták megcélzásával segíthet az egyéneknek kiszabadulni múltjuk korlátaiból, és teljesebb életet élni. A kognitív, tapasztalati és viselkedési sématerápia technikák egyedülálló keverékével a sématerápia jól alkalmazható a mentális egészségügyi kihívások széles körének kezelésére és a tartós változás elősegítésére.

Mik azok a sémák?

A sématerápia a sémák fogalmán alapul, amelyek mélyen rögzült, tudattalan hiedelmek és gondolatminták, amelyek viselkedésünket és érzelmeinket irányítják. A sémák gyermekkorban alakulnak ki kielégítetlen érzelmi szükségletek vagy traumatikus élmények következtében, és felnőttként is befolyásolhatják az életünket, gyakran pszichológiai szorongást okozva és fenntartva a rosszul alkalmazkodó viselkedést.

A sématerápia elsődleges célja, hogy kognitív, tapasztalati és viselkedési technikák kombinációjával segítsen az egyéneknek azonosítani és megváltoztatni káros sémáikat. A terapeuta és a kliens együttműködve feltárják a sémák eredetét, megkérdőjelezik érvényességüket, és egészségesebb megküzdési stratégiákat dolgoznak ki. E mélyen gyökerező sémák módosításával az egyének tartós javulást tapasztalhatnak érzelmi jólétükben és általános életminőségükben.

A sémák gyakorlatilag hiedelmek, gondolatok és érzések, melyek önmagunkra és a környezetünkre vonatkoznak. Amikor egy séma működésbe lép, magától vagy külső tényező hatására, akkor szinte eluralja a gondolatainkat, érzéseinket. Ilyenkor különösen negatív érzéseket élhetünk át, és nagyon rosszul tudunk lenn Nagymértékben rontja az egyén életminőségét, énképét és problémákat okoz kapcsolataiban. A sémán keresztüli látásmód olyan komplex élményvilágot jelent, ami meghatározza, hogy miként tekintünk a körülöttünk lévő világra, a bennünket érő eseményekre, és persze önmagunkra.  Általában nem vagyunk tudatában a sémák jelenlétének. Nem látunk rá kívülről a történésekre, egyszerűen meg sem kérdőjelezzük ezeknek a gondolatoknak az igazságtartalmát.

A séma a kialakulásakor segít a léleknek valamilyen módon, hiszen ezekkel az eseményekkel valahogy meg kell küzdeni. A nehézség abban van, hogy ezek aztán lenyomatot képeznek, és rávetülnek felnőtt korunkban más kapcsolatainkra is, ahol viszont már romboló hatásuk van. Hiszen ha valaki nem hisz abban, hogy az emberi kapcsolatok alapvetően biztonságosak, akkor a lélek a korábbi tapasztalatok alapján sugallhatja, hogy érdemes felkészülnie a legrosszabbra: úgyis vége lesz, úgyis elhagynak. Ez pedig nagyon sok nehézséget okozhat a felnőttkori párkapcsolatokban.

A sémák természetéből adódik, hogy önfenntartóak, és a saját túlélésükért küzdenek, rendszerint igen sikeresen. Éppen emiatt nem is jellemző, hogy terápiás beavatkozás nélkül eltűnnének.

Más részről érdemes azt is látni, hogy aki két-három sémával él, az tulajdonképpen egészségesnek tekinthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy időnként előfordul, hogy a séma aktiválódik, átélünk egy-két nagyon kellemetlen órát, aztán az egészséges részünk visszaveszi az irányítást, és éljük tovább a hétköznapjainkat. Ezek hozzátartoznak az életünkhöz. Mindenkinek van egészséges része, a kérdés, hogy hozzá tud-e férni. Nagyobb baj akkor van, ha olyan mélyen megráz bennünket egy helyzet, hogy napokig is benne ragadunk, netán nagyon szélsőséges tettekre ragadtatjuk el magunkat, ilyen esetekben érdemes felkeresni egy szakembert, mert igen hatékonyan tudunk segíteni a sématerápiában.

A sérülés jellege persze sokféle lehet, attól függően, hogy mely érzelmi szükségletünket nem tudták kielégíteni gyerekkorunkban. Ezek határozzák meg a sémák típusait. Young szerint az embereknek öt alapvető érzelmi szükségletük van:(1) Biztonságos kötődés (ide tartozik a biztonságra, stabilitásra, gondoskodásra és elfogadásra való igény),(2) Autonómia, kompetencia és az énazonosság érzése,(3) A jogos igények és érzelmek kifejezésének szabadsága, (4) Spontaneitás és játék, valamint (5) Reális keretek és önkontroll szükséglete.

A betöltetlen vagy frusztrált szükségletek alapján öt sématartományt írtak le, amelyek összesen 19 féle sémát foglalnak magukban. Ezek jellemzői, hogy bár kora gyermekkorban adaptívak voltak, felnőttkorban azonban maladaptív megküzdési stratégiákat aktiválnak, többnyire az alábbi három mód valamelyikét:

(1) séma elfogadása révén úgy gondolkodik és viszonyul, mintha a séma igaz volna, ez az önalávető coping

(2) minden olyan gondolat, érzelem vagy helyzet elkerülése, ahol a sémás működés beindulhatna – ez az elkerüléses coping mód, valamint

(3) amikor az egyén mindent megtesz, hogy önmaga és mások számára bebizonyítsa, hogy a séma nem igaz, ami a túlkompenzáló coping mód.

A terápia során lebontva a maladaptív coping módokat közelebb kerülünk az egyén sémáihoz, sebzett gyermeki részéhez, és különböző terápiás technikák segítségével felülírjuk a hiányokat és töréseket, azaz kikorrigáljuk/kiigazítjuk a sémákat.

A maladaptív sémák azonosítása és módosítása a sématerápia központi eleme. A kielégítetlen érzelmi szükségletek eredetének felfedezése és a sématerápia segítségével ápoló kapcsolatok kialakításának megtanulása segíthet az emberekben az önértékelés és az alkalmasság érzésének kialakításában.

Hogy működik a sématerápia?

A sématerápia több szakaszból áll, melyek között szerepel a problémák feltárása, a sémák és sémamódok azonosítása, a maladaptív mintázatok felismerése, valamint a pozitív változások elősegítése.

A terápiás folyamatban a páciens a terapeuta segítségével tanulja meg, hogyan azonosítsa be a sémákat és miként tartsa újra meg újra irányítása alatt ezeket annak alapján, ahogy élete eseményeiben aktiválódnak, míg végül képes lesz a „saját terapeutájává válni”.

A terápiás folyamat során beazonosítjuk azokat a helyzeteket, melyekben a sémaszínezett viselkedés megjelenik, megkeressük az egyén sémáit, és feltárjuk azokat a dinamikákat, melyek ebből indulnak.

Célja, hogy segítse a klienseknek megérteni az alapvető érzelmi szükségleteiket, és azt, hogy megtanulják, hogyan lehet ezeket az igényeket adaptívan kielégíteni. Nagy hangsúlyt fektet az averzív gyermekkori élmények emlékeinek feldolgozására, tapasztalati technikákat alkalmazva az ilyen emlékekkel kapcsolatos negatív érzelmek megváltoztatására.

Először azt tanulja meg a páciens, hogy felismerje a sebzett gyermeki állapotát, majd a terápia másik fontos célja, hogy képessé váljon a saját belső egészséges részéhez való kapcsolódásra. Ez az egészséges felnőtt része tud abban segíteni, hogy képes legyen kiállni saját magáért, képessé váljon a szükségleteit adaptív formában kifejezni, és együtt érzően viszonyulni önmagához és másokhoz is.

A sémák gyógyulása abban nyilvánul meg, hogy ritkábban aktiválódnak, illetve a hozzájuk kapcsolódó belső érzelmek intenzitása és időtartama csökken. Ennek egyértelmű jele, hogy az egyén a séma aktiválódása során egészséges módon reagál, pozitívabban látja önmagát és a világát, képes „boldog felnőtt módban” működni, egy számára megfelelő megküzdési stratégia segítségével, alkalmazásával

Azoknál, akik súlyosabban érintettek, egy hosszabb folyamat a gyógyulás.  Előfordul ugyanis, hogy több séma is működésbe lép egyszerre. Ilyenkor gyakran abba a sebzett gyermeki állapotba kerül a páciens, amit nagyon sokszor átélt kisgyerekként a fájdalmas, érzelmileg nélkülöző élményei miatt. Tapasztalataink szerint, minél több maladaptív sémája aktív egy személynek, annál szélesebb körben tapasztalhatta meg érzelmi szükségleteinek kielégítetlenségét gyermekkorától, és ilyenkor hosszabb idő, amíg az élmények átdolgozása és a felépülés megtörténik.